Újrakedzés..

Bizony, nem is tudom mennyi idő után újra lementem a terembe. Nagyon észnél kell lenni, mert hűvös van és a megfázás veszélye ugyebár nagyobb. Legalábbis amíg el nem érem azt a bizonyos magast..
Na de mit is csinálgattam. Semmi ballisztika, mert a köhögés még megvan. Néhány MP, guggolás, kitörés, hídtartás, húzódzkodás, combra néhány gyakorlat. Igazából egy teljes testes átmozgatás volt a lényeg, meg hogy végre lemenjek már a szépen átalakított terembe én is a kis golyóimmal.

Kaptam ma a gyerekekről néhány képet, ezek közül mazsolázok párat:







Még szeptember elején mentünk ki egy délután a reptérre, ahol éppen nagy nyüzsi volt: ejtőernyősök ütöttek tanyát és sátoroztak, ugrottak, egyszóval volt élet odakint. Ráadásul a naaaaaaagy slambucfőző örömnapra is zajlott már a készülődés.
A helyi irányítótornyocska tövében egy házaspár kattingatta a gépeit, bazinagy optika (vagy mi) volt rajtuk, szóval nem amolyan kezdő gépecske. A feleség csinálta ezeket a képeket utólagos engedélyemmel :-) Szerintem tök jók lettek, főleg amilyen pillanatokat elkapott.

Boltocska

Boltot nyitottam a Meskán :-)

Mijacsuda...

... van velem, hogy megint megy a takony ezerrel?! Habár ma már jobban vagyok, köszönhetően annak, hogy gyakorlatilag nyakig nyomtam magam echinaceától kezdve mézes fokhagymán át C-vitaminig. Szóval edzésről szó sem lehet, bár már nagyon hiányzik. El is határoztam, hogy feltuningolom magam immunilag és magasból fogok a bacikra tenni, csak érjem már el azt a magast...
Addig is sikerként könyvelem el, hogy Rékuskámmal legyőztük azt a fránya klotyómanót. Azóta (múlt vasárnap déltől) egyedül végzi a kisdolgát és nagyon büszke magára.
Csináltam megint néhány gyöngyös drótost, amire Sanyi azt mondta, hogy nagyon gáz, merthogy elektromos drótból van... Ilyet senki nem vesz magára:



Aztán készült még néhány füli:

Vagyok

Majd edzek is. Most más foglalkoztat és szedi az energiámat: a vécétől szorongó kisebbikem. Túl leszünk ezen is, mint minden máson. Mindenesetre kemény ügy.