Tabata, vagy atabat, nekem most tök mindegy. Megint, illetve ezek szerint még mindig taknyolok, fáj az arcom, homlokom, szóval a keddi kettlebellnek ismét lőttek. Bevettem a másik gyógyszert amit felírt a doktornő és jó lenne ha reggelre már jól lennék, de egy gyógyszer nem gyógyszer. Ugye Évi? :-)
Miért nem lehet normálisan formázni ebben a szerkesztőben? Na mindegy. Jó lenne holnap este legalább a terembe lemenni és odaláncolni Döncikét is. Persze csak a megfelelő használat után. :-)
Amúgy a meglepi jól sikerült, mamáék meglepődtek, bár nem igazán úgy ahogy elterveztük, mert mama lement a kisházba a gyógyszerért és ott összefutott az éppen egy bazinagy bográcsot őrző Károllyal. Károly persze a maga módján - amúgy finoman és fullba cenzúráva - megkérdezte, hogy "Hát ti mi az i**** f****-át kerestek itt lent?". Inkább ő lepődhetett meg amikor meglátta mamáékat :-DD
Ja, amúgy aki nem tudja mi volt ez a meglepi: 50 éves házassági évfordulóra szerveztünk egy meglepetés összeröffenést a szűk családdal. Kb. 30 főt csődített oda Éva és míg ők elvitték mamáékat Galyatetőre, ahol mama dolgozott, meg a másik helyre ahol papa katonáskodott, addig mi felforgattuk a házat, megfőztünk, megterítettünk és elbújva vártuk hogy mamáék a fenti házba jöjjenek be először. Végkifejletet lásd fentebb. Amúgy jó volt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése